Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a streaming- és egyéb online videós platformok térnyerésére, amelyek a hagyományos, lineáris tévénézés mellett mindinkább a mindennapi médiahasználat részévé váltak. A multimédiás tartalmak fogyasztása évről évre természetesebbé válik, ezért kiemelt célunk e trendek és folyamatok folyamatos, naprakész nyomon követése.
A „Panelkutatás 2025” keretében arra törekedtünk, hogy pontosabb képet kapjunk a lineáris televíziózás és az alternatív képernyőkön történő tartalomfogyasztás egymáshoz való viszonyáról. Ennek érdekében a TV-nézőmérő panel háztartásaiban élő személyeket kérdeztük meg, valamint azt is vizsgáltuk, miként gondolkodnak a fogyasztók a kábeltévé- és streaming-előfizetések kapcsán.
A felmérés során a különböző platformok használatára és fogyasztási gyakoriságára kérdeztünk rá, többek között az előfizetéses streaming szolgáltatásokra, az online TV-szolgáltatásokra, a videómegosztó oldalakra, a közösségi média videós tartalmaira, valamint egyéb platformokra.
Az idei évben a kutatás egy kvalitatív elemmel is kiegészült, amely olyan kérdések mélyebb megértését szolgálja, amelyek kérdőíves módszerrel nehezen vizsgálhatók. Ez a kutatási rész elkülönül a kvantitatív felméréstől, mivel a tévés paneltagok nem vesznek részt benne, így biztosítható anonimitásuk megőrzése. A fókuszcsoportos kutatás résztvevőinek toborzását a kutatócég végzi.
A kutatás célcsoportja:
18–59 éves, internettel rendelkező televíziós háztartásban élő magyar lakosság, összesen 4 463 102 fő.
A minta nagysága:
1082 fős megvalósult minta, a Nielsen paneljében szereplő, véletlenszerűen kiválasztott 1249 fő bevonásával.
Az adatfelvétel módja:
CAWI (online adatfelvétel) és CATI (telefonos adatfelvétel).
Az adatfelvétel időszaka:
2025.06.06. – 2025.07.04., összesen négy teljes hét.
A kutatás alapját a Nielsen panel 18–59 éves, internet-hozzáféréssel rendelkező tagjai adták. Az adatgyűjtés online kérdőíves és telefonos módszerrel zajlott, amelyet a műszeresen mért televíziós adatok egészítettek ki. A két adatforrás összevonása lehetővé teszi a lineáris és digitális tartalomfogyasztás egységes, úgynevezett „egyforrású” médiaképének kialakítását.
